EGYHÁZAK

Baptista Egyház

A Baptista Gyülekezet története Galgagyörkön

A galgagyörki baptista gyülekezet születése 1921-re tehető. A források két irányról tudnak: Váchartyánból Huszár Pál, Vácegresről Gyérik Mihály indult el, hogy a Galgagyörkön lakó rokonokhoz is elvigyék az evangéliumot. Az itt lakók nyitottak voltak Isten igéjére, és egy családdal – Szántó János és felesége - elindult egy Biblia-olvasó, Biblia-tanulmányozó kör. Már 1921-ben sor került az első bemerítésre, Tahitótfaluban, a Duna vizében: Szántó János és neje, Szlifka János és neje, Klenovszki Márton és Strebák Mihály. Első lelkipásztoruk Lőrik István volt, Fótról. Néhány éven belül 20 bemerített tagja volt a gyülekezetnek. A falu népe kimondottan megszerette a hívőket. 1930-ig különböző házaknál tartották az összejöveteleket, míg 1930-ban az egyik gazdaember – Strihovanyecz János fel nem ajánlotta lakásának egyik szobáját állandó istentiszteleti helynek. 1934-ben Isten segítségével sikerült ugyanehhez a házhoz egy külön bejáratú szobát építeni, amely imateremként funkcionált.

1947-ben a gyülekezet egy telket kapott a falu főutcáján az akkori faluvezetéstől, kimondottan imaházépítés céljára. Azonban az országos helyzet, az akkori törvények egyértelműen tiltották az egyházi építkezéseket, így sokáig nem történt semmi. 1956 után kicsit enyhült a helyzet, és a falu bírája értesítette Strihovanyecz testvért: „Jani bácsi, ha akarnak építeni, most megtehetik, de azonnal hozzá kell fogni”. A 10 tagú gyülekezet nem gondolkodott sokáig, 1957 januárjában elkészítették a költségvetést, és egy ikladi kőműves mester vezetésével, valamint az akkori aszódi lelkipásztor, Kovács László testvér tevékeny segítségével elkezdődött az imaház építése. 1958. szeptember 28-án átadásra került a gyülekezet új imaháza.

A következő években a családok egy része elköltözött, a fiatalok a nagyobb városokban kerestek munkahelyet, az idősebbeket elszólította az Úr, így 1991-re 2 tag maradt a gyülekezetben: Csengődi József és Kurucz Ferencné, Marika néni. 1992-ben Csengődi bácsi is meghalt, és Marika néni egyedül maradt. A gyülekezet egyetlen tagja folyamatosan hívogatott az alkalmakra, fenntartotta az imaházat, és azért imádkozott, hogy adjon az Úr testvéreket maga mellé. Marika néni imája meghallgatásra talált, amikor Bajáról a Valkai házaspár Galgagyörkre költözött. Az ő áttelepülésük egyértelműen bizonyítja, hogy „az Úr csodásan működik”. 2000. augusztusában a gyülekezet a két új beköltözővel 3 tagú lett.

A Valkai család komolyan vette, hogy az Úr nem véletlenül vezette őket Galgagyörkre. Az imaház felújítása mellett a gyülekezeti élet felélénkítését tűzték ki célul, és újraindították a hétközbeni alkalmakat. 2005. decemberében bemerítési ünnepségen vehettünk részt, Kaspár Károly lett gyermeke az ÚRnak és tagja a gyülekezetnek. S bár Marika néni 2006-ban megkapta a hazahívó szót, a kis gyülekezet még abban az évben újra ünnepelhetett. 2006. szeptemberében volt Szolcsányi Mihály testvérünk bemerítése. Isten gondolatai azonban nem a mi gondolataink. 2007 nyarán Miska bácsit, októberben pedig Valkai testvért szólította haza mindenható URunk. 2011 év elején pedig Valkai Magdika költözött szeretetotthonba. Így a gyülekezet jelenleg 1 tagú. Mégsem csüggedünk, mert az ÚR Jézus szava ez: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük” - Mt 18,20

Mártonné Szászi Ildikó

 

Galgagyörk Baptista lelkipásztora Urbán Gedeon

Az első baptista igehirdető - lelkipásztor Galgagyörkre annakidején egy nem túl távoli községből, Fótról érkezett. Urbán Gedeon, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora is fóti származású.

1973. május 6-án született, szülei második gyermekeként. Fóton járt általános iskolába, középiskolába pedig a budapesti Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskolába, ahol 1991-ben érettségizett. Ezt követően a Baptista Teológiai Akadémián tanult, ahol 1997-ben kapta meg teológus oklevelét.

Egyházi szolgálatát már a teológián töltött években elkezdte. 1995-97-ig a Magyarországi Baptista Ifjúsági Szövetség országos elnökségének választott tagja. Lelkipásztori szolgálatát pedig 1996 adventjén kezdte meg Sarkadon. 1997-ben vette feleségül Almási Enikőt, házasságukat eddig 4 gyermekkel áldotta meg Isten: 1998-ban Korvin, 2000-ben Regina Enikő, 2004-ben Stella Beáta, 2005-ben Dániel született.

A békés megyei kisvárosban 1998-ban a „Sarkad Város Oktatásáért- Kultúrájáért- Sportjáért Közalapítvány” kuratóriumi tagjává választotta a helyi önkormányzat, majd 1999-ben az alapítvány titkári feladataival is megbízták. E közszolgálatot 2000 szeptemberéig folytatta, amikor új szolgálati helyre, Szekszárdra hívták meg, ahol 2005-ig végezte lelkipásztori szolgálatát. Ez idő alatt szerzett újabb oklevelet, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán: pedagógiai szakos bölcsész és tanár. Ebben az időben kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a Baptista Teológiai Akadémia oktatói karába tanársegédként, 2005-től pedig főiskolai docensként. A főiskolai oktatói munka növekedése indokolta, hogy Szekszárdról Budapesthez közelebb kellett költöznie családjával. A választás akkor Vácra esett.

Két éves váci tartózkodás után végül a 6 tagú család Galgamácsára költözött, hogy itt, a Galga mentén telepedjenek le. Ugyanebben az időben, 2007-ben kérték fel arra, hogy vállalja el az Aszódi Baptista Gyülekezet lelkipásztori szolgálatát, amely gyülekezethez fíliaként a galgagyörki kis gyülekezet is tartozik. Az újabb lelkipásztori szolgálat mellett tovább végzi tanári munkáját és 2008-tól a Baptista Teológiai Akadémia tanulmányi igazgatójaként is dolgozik az egyházi főiskolán.

2010-ben újabb oklevelet szerzett, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán: felsőoktatási igazgatási szakember. Jelenleg pedig a párizsi Sorbonne Egyetem doktori iskolájának hallgatójaként végez kutatói munkát, tudományos fokozatának megszerzése érdekében.

Szereti a csapatsportokat (különösen a labdarúgást) és a zenét, szívesen vezet nyári táborokat gyermekeknek, fiataloknak.

Galgagyörkön minden hónap első vasárnapján szolgál, de a gyülekezetben minden vasárnap van istentisztelet, amely 14 óra 30 perckor kezdődik, ahova minden falubeli érdeklődőt is szeretettel hívunk!

 

Evangélikus Egyház

A Galgagyörki evangélikus gyülekezetről:

Mint anyaegyház, már 1657 előtt fennállt, mert a szécsényi összejövetelen mint török hódoltságbeli egyház 1657. február 12-én rendes lelkésze Bartholomadesz Mihály által már képviselve volt. 1695-ben egy egész nemesi portát róttak rá. Birtokosai ekkor a Bene, Darvas, Egri, Csemniczky családok. A XIX. század elején a Sturmann, Veres és Párniczky családok birtokoltak itt.

A jobbára evangélikus lakosság szőlő-és földműveléssel foglalkozott, meglehetős jólétben éltek, mert 1775-1776-ban már tágították az eredeti templomot. Ezekben az időkben történik, hogy egyes jobbágyok nemesi családok birtokaira költöznek, ami az egyházra nem jelentett veszélyt, mert a földesurak buzgó evangélikusok voltak.

Az evangélikus templom valószínűleg már a XVIII. század elején épült, adataink nincsenek róla. A gyülekezet 1650-ben már fennállott. Valószínűleg annak a középkori templomnak a helyén épült, amelyet Arányi a gótstílű, a XVIII. század elején elczopfosított templomok között sorol fel. 1700-ban ezt írják: Van elpusztult kath. temploma és ehhez ragasztott odu, melyben lutheránus predikátor papol. (Földváry L.: Adatok a dunamelléki ev. ref. egyház-kerület történetéhez Bp. 1898., 273) Ezzel szemben a canonica visitatio 1702-ben még ép templomot ír le (VEL Can. Vis. Lib. II. p. 85, 64)

A XVIII. században megépült barokk templomot 1815-ben bővítették, mely csekély változtatással ma is e képet mutatja. Mintegy fele része, a toronnyal együtt ebből az időből való. Ebből az időből származik a templom közel feléig benyúló sírbolt, mely Sturmann Márton költségére épült (S.M.: a későbbi Veres Pálné, Hermin anyai nagyapja, későbbiekben gyámja) mint ahogy a templombővítés felét is a földbirtokos állta mint egyházfelügyelő. A bővítés további költségeit Párniczky Mihály, a Veres család, Gosztonyi születette Osztroluczky Terézia, Tóth született Hudoba Katalin birtokosok állták, a helyi gyülekezet mindössze 250 forinttal, a leánygyülekezet, Váckisújfalu 65 forinttal járult hozzá a költségekhez.

Sturmann Márton felügyelősége alatt tündökölt az egyház lelkiekben és anyagiakban egyaránt, majd 1844-ben bekövetkezett halálával hanyatlásnak indult. Birtoka, vagyona elaprózódott, más birtokosoknál római katolikus utód maradt hátra. A pártfogók nélkül maradt egyház csak igen szegény híveire támaszkodhatott. Tahy Istvánné római katolikus úrnő adományt gyűjtött a templombelső rendbetételére, mely az első világháború és következményei miatt meghiúsult.

A templomtorony 1816-ban épült. Alakja sugár. Három harangot rejt. ( A legnagyobb 220 kg, a középső 100 kg, a legkisebb 60 kg.) A háború után csak a középső, 100 kg-os harang maradt meg, mely még az 1800-as évekből való. A többit az egyház 1927-ben Szlezák mester harangöntödéjében öntette a 2 új harang rendelése úgy történt, hogy azok összhangban legyenek a megmaradt haranggal. A kisebbiket 60 kg teljes egészében a Tahy István királyi kamarás és neje fizette és öntete, jelmondata: Istent féljétek a hazát szeressétek. A nagyobbat javarészt Ibrányi Mihály királyi kamarás, római katolikus birtokos és a hívek fizették, ennek jelmondata: Erős vár a mi Istenünk. E kettő harangot 1927. június 19-én avatta fel Liptay Lajos helyi lelkész, főesperes.

Istentisztelet minden vasárnap 11.00-tól, minden hónap első vasárnapján Úrvacsoravétel.

http://galgagyork.lutheran.hu

 

Katolikus Egyház

Püspökhatvani Filia

Plébánosok:

Kardos Ágoston  1933 - 1958

Kalácska József  1958 - 1959

Reihard Imre       1959 - 1964

Jancsó Imre        1964 - 1978

Fejes László       1978 - 1989

Baranyai László  1989 - 2010

Kovács Zoltán     2010 - 2012

Dr. Szederkényi László 2012 - 

A katolikus hívek 1942-ben kapták meg a Tahi kastély magtár épületét, amelyben a szentmiséket tartották. Ezt megelőzően 1933-1942 között a helyi általános iskola tantermében tartották a miséket. 1942-ben a Czeba család felújította a magtár épületét,amely innentől kezdve - a háború után a Czeba családnak köszönhetően ismét felújításon esett át az épület - napjainkig szolgál a galgagyörki katolikus közösség kápolnájaként.

1997-ben a galgagyörki katolikus és evangélikus hívek összefogásával kívül és belül is megszépült a kápolna, amelyet 1997 őszén Jancsó Imre szentelt fel.

Szentmise Galgagyörkön minden vasárnap 7.30-tól